Síkölcsönzés
Uszodatechnika
A kosár tartalma üres.
Víz-víz hőcserélő, rozsdamentes vagy titánból készült házban. Sósvizes, klóros és oxigénes fertőtlenítésű medencékhez.
Válasszon paramétert!
A folyadék hőcserélők a halmazállapot-változás nélküli, közvetett hőcserélő csoportba tartozó berendezések. Szerkezetük szerint lehetnek tartály jellegű, duplikátorral vagy csőkígyóval felszerelt készülékek, valamint csövekből kialakított szerkezetűek. A csöves hőcserélő lehet nyitott, csörgedező hűtésű, vagy egyszerű kettőscsöves kialakítású. Leggyakrabban a csőköteges típusokat használják. Ez utóbbiban az anyag egyen-, vagy ellenáramban vezethető. Az anyagvezetési mód befolyásolja a hőcsere hajtóerejeként értelmezhető hőmérséklet-különbséget. A csőköteges szerkezet egy- és többjáratú kivitelben készülhet. A csőköteges hőcserélőben az egyik anyag a csövek belső oldalán, az ún. csőoldalon áramlik, míg a másik anyag a csövek külső felületével érintkezve a köpenyoldalt tölti meg. A csőköteges hőcserélők legegyszerűbb formája, amikor a hengeres köpenybe, egymással párhuzamos csöveket szerelnek. A csőköteg egyik végén belép, a másikon távozik a hőcserében résztvevő ún. csőoldali anyag. A köpenyoldalon az áramlás egyen-, ellen-, vagy keresztáramú lehet. A csőköteges hőcserélő hőátadó felületét a csövek palástja alkotja. Egy cső hőátadó felülete a cső közepes átmérője (d) és a csőköteg-falakba való befogás közötti hossza (L) alapján számítható ki: A csőköteges hőcserélőben több párhuzamos csövet alkalmaznak. A teljes hőátadó felületet az egy csőre számolt felület és a csövek számának szorzata határozza meg. Ez független a járatszámtól. Mindig ajánlott a szükséges méretnél 25%-al nagyobb teljesítményű hőcserélőt választani.
A terméket sikeresen a kosárba helyezted!